Egy családi ház okosításánál általában nem az a cél, hogy mindent telefonról lehessen kapcsolgatni. A valódi értéket azok az automatizmusok adják, amelyek a fűtést, hűtést, árnyékolást, világítást, kapukat és biztonsági funkciókat összehangolják. Egy jól megtervezett rendszer ezért nem feltétlenül attól jobb, hogy több okoseszközt tartalmaz, hanem attól, hogy kevesebb napi beavatkozást igényel.
Egy családi házban könnyen több tucat olyan eszköz működik, amely valamilyen módon vezérelhető lenne. Világítások, redőnyök, termosztátok, klímák, garázskapu, kertkapu, riasztó, kamerák, öntözés, elektromos fogyasztók, sőt akár a medence vagy a szauna is bekerülhet ugyanabba a rendszerbe. Ez elsőre azt sugallhatja, hogy az okosotthon tervezésénél össze kell gyűjteni minél több okoseszközt.
Valójában érdemes éppen fordítva gondolkodni. Először azt kell meghatározni, hogy milyen helyzeteket szeretnénk automatikusan kezelni, és csak ezután érdemes kiválasztani az ehhez szükséges eszközöket.
Az okosotthon nem attól okos, hogy mindennek van alkalmazása
Egy családi házban ma már különösebb rendszertervezés nélkül is összegyűlhet öt-hat különböző alkalmazás.
Egy a klímához.
Egy a kamerához.
Egy a robotporszívóhoz.
Egy a világításhoz.
Egy a kapuhoz.
Egy pedig az okoskonnektorokhoz.
Ezek mind lehetnek önmagukban hasznos eszközök, de ettől még nem feltétlenül alkotnak egységes okosotthont.
Az automatizálás értéke akkor jelenik meg igazán, amikor a különböző rendszerek információt tudnak átadni egymásnak.
Ha például nyitva marad egy ablak, a rendszer leállíthatja az adott helyiség fűtését vagy hűtését.
Ha senki nincs otthon, más hőmérsékletet tarthat.
Erős napsütésben az árnyékolók csökkenthetik a helyiségek felmelegedését.
Hazaérkezéskor kinyílhat a kapu, felkapcsolhat a szükséges világítás, és az otthon visszaállhat komfort üzemmódba.
Itt kezdődik a valódi automatizálás.
1. Fűtés: általában itt érdemes kezdeni
Egy családi házban az egyik legfontosabb automatizálható terület a fűtés.
Nem feltétlenül azért, mert telefonról kényelmesebb beállítani a hőmérsékletet.
Sokkal fontosabb, hogy egy nagyobb ház különböző helyiségeit nem feltétlenül kell ugyanakkor és ugyanarra a hőmérsékletre fűteni.
Más igénye lehet:
a nappalinak,
a hálószobának,
a gyerekszobának,
a dolgozószobának,
a vendégszobának,
és egy ritkán használt helyiségnek.
Egy jól megtervezett zónaszabályozás figyelembe veheti az időpontot, a jelenlétet és a helyiség használatát is.
Például egy hétköznap délelőtt üres hálószobát nem feltétlenül szükséges ugyanúgy fűteni, mint azt a dolgozószobát, ahol valaki éppen otthonról dolgozik.
2. A hűtés ne külön rendszer legyen
Sok családi házban a fűtés és a klíma két teljesen külön rendszerként működik.
Pedig automatizálási szempontból ugyanazt a problémát kezelik: a megfelelő beltéri hőmérsékletet.
Egy integrált rendszerben a klíma működése összekapcsolható például:
- a beltéri hőmérséklettel,
- az ablakok állapotával,
- a jelenléttel,
- az árnyékolással,
- a napszakkal,
- vagy az otthon aktuális üzemmódjával.
Ha például valaki kinyit egy ablakot, nem sok értelme van tovább maximális teljesítménnyel hűteni ugyanazt a helyiséget.
Az ilyen egyszerű összefüggések adják az automatizálás gyakorlati értékének jelentős részét.
3. Az árnyékolás több lehet egy távirányítható redőnynél
A motoros redőny vagy zsalu már önmagában kényelmes.
De attól még nem feltétlenül intelligens.
Egy automatizált árnyékolási rendszer figyelembe veheti a napszakot, a napsütést, a helyiség hőmérsékletét vagy akár az épület tájolását.
Nyáron az árnyékolás már azelőtt csökkentheti a helyiség felmelegedését, hogy a klímának nagyobb teljesítménnyel kellene működnie.
Télen viszont napsütéses időben akár az ellenkező stratégia is indokolt lehet.
Az OOTT jelenlegi rendszerleírásában is együtt jelenik meg a fűtés, hűtés és árnyékolás automatizálása, és a cég többek között meglévő redőnyök, klímák és fűtési rendszerek integrálását is támogatja.
Ez jó példája annak, hogy az árnyékolást nem érdemes önálló funkcióként kezelni.
4. A világításnál nem a telefonos kapcsolgatás a legfontosabb
Egy alkalmazásból felkapcsolható lámpa látványos, de önmagában viszonylag kevés pluszértéket ad.
Sokkal érdekesebbek azok a helyzetek, amikor a világításnak egyáltalán nincs szüksége kézi utasításra.
Például:
este mozgásra csak 20 százalékos fény kapcsol fel a folyosón,
távozáskor lekapcsol minden feleslegesen égő világítás,
hazaérkezéskor sötétben felkapcsol a kerti és előszobai fény,
filmnézésnél egyetlen jelenet állítja be a megfelelő világítást,
éjszaka pedig a gyerek útját alacsony fényerejű orientációs világítás segíti.
Egy jól működő rendszer mellett természetesen a hagyományos falikapcsolóknak is használhatóknak kell maradniuk.
Az automatizálás célja nem az, hogy minden egyszerű művelethez elő kelljen venni a telefont.
5. Garázskapu és kertkapu: az automatizálás egyik leglátványosabb területe
Egy családi háznál a bejutás rendszerint több elemből áll.
Lehet elektromos kertkapu, garázskapu, bejárati ajtó és kaputelefon.
Ezek összekapcsolása már önmagában kényelmesebbé teheti a mindennapokat.
A rendszer például érzékelheti a hazaérkezést, majd a megfelelő jogosultság és beállítás esetén:
kinyithatja a kertkaput,
nyithatja a garázst,
felkapcsolhatja a kültéri világítást,
és aktiválhatja az otthoni üzemmódot.
Az OOTT saját példái között is szerepel olyan „Hazaértünk” forgatókönyv, ahol a kert- és garázskapu, valamint a világítás együtt reagál.
Ez már lényegesen többet jelent egy telefonról nyitható kapunál.
6. Biztonság: ne különálló érzékelőkben gondolkodjunk
A családi ház biztonságánál sokan elsőként kamerára és riasztóra gondolnak.
Az automatizálási rendszer azonban ennél többféle eseményre tud reagálni.
Például:
füst,
szén-monoxid,
vízszivárgás,
nyitva maradt ajtó vagy ablak,
szokatlan mozgás,
vagy akár túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet
is kiválthat riasztást vagy automatikus műveletet.
A különbség itt is az integrációban van.
Egy hagyományos füstérzékelő megszólal.
Egy integrált rendszer megfelelő műszaki kialakítás esetén ezen túl felkapcsolhatja a világítást, felhúzhatja az árnyékolókat és értesítést küldhet a tulajdonosnak.
Az OOTT saját rendszerbemutatójában is szerepel füst-, szén-monoxid- és vízszivárgás-érzékelés, valamint olyan tűzriadó-forgatókönyv, amely több más otthoni funkcióval együtt reagál az eseményre.
7. A vízszivárgás-érzékelő olcsó eszköz, nagy kárral szemben
Az egyik kevésbé látványos, mégis kifejezetten hasznos okosotthon-funkció a vízszivárgás érzékelése.
Érzékelő kerülhet például:
a mosógéphez,
mosogatógéphez,
kazánhoz vagy gépészeti helyiségbe,
mosdó alá,
vagy más kockázatos vízvételi pont közelébe.
Az első lépcső az azonnali értesítés.
Komplexebb rendszerben azonban motoros főelzáró is kapcsolódhat az automatizáláshoz, így megfelelően kialakított rendszer esetén a vízellátás is leállítható.
Ez tipikusan olyan funkció, amelyet valószínűleg ritkán veszünk észre a mindennapokban, mégis komoly értéket adhat egyetlen valódi káreseménynél.
8. Kamera és riasztó: az integráció nem feltétlenül jelenti a lecserélést
Ha egy házban már működik kamerarendszer vagy riasztó, nem feltétlenül kell mindent kidobni az okosotthon miatt.
Sok esetben érdemes először megvizsgálni, hogy a meglévő rendszer integrálható-e.
Az OOTT például saját ismertetése szerint kamerák, riasztórendszerek, mozgás- és nyitásérzékelők, illetve más meglévő berendezések központi rendszerbe kapcsolását is támogatja.
Ez költség és fenntarthatóság szempontjából is fontos szempont lehet.
Az okosotthon kialakításának nem feltétlenül kell azzal kezdődnie, hogy minden korábbi technológiát lecserélünk.
9. Energiafogyasztás: amit nem mérünk, azt nehéz optimalizálni
Egy nagyobb családi házban több jelentős fogyasztó működhet egyszerre:
hőszivattyú,
klíma,
bojler,
szauna,
medence,
elektromos autó,
konyhai gépek,
és számos kisebb fogyasztó.
Az energiafelügyelet segítségével láthatóvá válhat, mikor és mire használ az ingatlan sok energiát.
Az igazán érdekes lépés azonban az, amikor a mérés már automatizálással kapcsolódik össze.
Ha például egy épületben napelem, energiatároló és elektromos autó is működik, a későbbiekben a fogyasztás időzítése önmagában is fontos automatizálási területté válhat.
Ezért új ház tervezésénél érdemes az energiafelügyeletet már akkor figyelembe venni, ha az első kiépítésben még nem használjuk ki minden lehetőségét.
10. Kert és öntözés
Egy családi ház automatizálása a falakon kívül is folytatódhat.
Az öntözésnél például az egyszerű időkapcsolásnál jóval intelligensebb logika is kialakítható.
A vezérlés figyelembe veheti:
az időpontot,
a talaj vagy környezet állapotát,
az időjárási információkat,
vagy azt, hogy valóban szükség van-e öntözésre.
Hasonlóan automatizálható a kültéri világítás vagy más kerti berendezés is.
Nem feltétlenül ezekkel érdemes kezdeni egy okosotthon-projektet, de fontos, hogy a kiválasztott rendszer később ezekkel is bővíthető legyen.
Mit jelent mindez egy 120 négyzetméteres családi háznál?
Vegyünk egy egyszerű példát.
Egy 120 négyzetméteres családi házban lehet:
12 motoros redőny,
15-20 fontosabb világítási kör,
5 fűtési zóna,
3 klímaberendezés,
egy kertkapu,
egy garázskapu,
riasztó,
4-6 nyitásérzékelő,
füst- és szén-monoxid-érzékelők,
3-4 vízszivárgás-érzékelő,
és energiafelügyelet.
Ez már könnyen több tucat vezérelhető vagy megfigyelhető pontot jelent.
A kérdés ezért nem az, hogy mindegyik „okos” legyen-e.
Sokkal fontosabb, hogyan dolgoznak együtt.
Reggel
A hálószobai árnyékolás fokozatosan kinyílik.
A lakott helyiségek komfort-hőmérsékletre állnak.
A ház a napszaknak megfelelő üzemmódba kerül.
Elindul a család
A ház távozás üzemmódra vált.
A felesleges világítás lekapcsol.
A fűtés és hűtés takarékosabb beállítást kap.
A rendszer ellenőrzi a fontos nyílászárókat.
Aktiválódnak a biztonsági funkciók.
Nyári délután
Az erős napsütésnek kitett oldalon az árnyékolók automatikusan reagálnak.
A rendszer így már azelőtt csökkentheti a felmelegedést, hogy nagyobb hűtési teljesítményre lenne szükség.
Hazaérkezés
Nyílik a kapu és a garázs.
Sötétben felkapcsol a szükséges kültéri világítás.
Az otthon visszaáll komfort üzemmódba.
Éjszaka
A nem szükséges világítás lekapcsol.
A megfelelő redőnyök lezárnak.
A fűtési zónák éjszakai programra váltanak.
A ház biztonsági rendszere éjszakai működésre áll.
Ez már okosotthon-rendszer.
Nem azért, mert sok eszköz van benne, hanem mert az eszközök közös logika szerint működnek.
Mi legyen az első három automatizálás?
Ha a költségkeret nem teszi lehetővé a teljes rendszer egyszerre történő kialakítását, érdemes prioritásokat felállítani.
Egy átlagos családi háznál jó kiindulópont lehet:
1. Fűtés, hűtés és árnyékolás
Ezek egymásra is hatnak, rendszeresen használjuk őket, és komfort szempontjából is jelentősek.
2. Biztonsági érzékelők
Füst, szén-monoxid és vízszivárgás esetében egy korai figyelmeztetés önmagában is értékes.
3. Távozás és érkezés automatizálása
Világítás, kapuk, fűtés és biztonsági funkciók közös kezelése naponta többször is kényelmet jelenthet.
A további funkciók később fokozatosan is hozzáadhatók, feltéve, hogy a rendszer architektúráját eleve bővíthetőre tervezték.
Mit nem biztos, hogy érdemes automatizálni?
Nem mindenből lesz jobb attól, hogy alkalmazást kap.
Ha egy eszközt évente kétszer használunk, és az automatizálása bonyolultabb, mint a kézi működtetése, valószínűleg nem ott érdemes elkölteni a költségkeretet.
Hasonlóan felesleges lehet egy olyan automatizmus, amely rendszeresen hibás döntést hoz, és ezért állandóan felül kell bírálni.
A jó okosotthon egyik ismertetőjele éppen az, hogy idővel kevesebbet kell foglalkozni vele.
Az automatizálás nem öncélú technológiai bemutató.
Új építésnél már a villanyszerelés előtt érdemes tervezni
Ha új családi ház épül, az okosotthon alapvető funkcióit érdemes már a villamos és gépészeti tervezés során végiggondolni.
Ilyenkor még könnyen kialakítható:
megfelelő kábelezés,
nagyobb szerelvénydoboz,
hálózati infrastruktúra,
megfelelő elektromos elosztó,
motoros árnyékolás előkészítése,
fűtési zónák,
szenzorok helye,
kamerák hálózati csatlakozása.
Nem szükséges minden tervezett funkciót az első napon megvásárolni.
Az előkészítés azonban sokkal olcsóbb az építkezés alatt, mint néhány évvel később falbontással pótolni.
Meglévő családi háznál más a logika
Egy már elkészült ház automatizálásánál éppen ellenkezőleg érdemes gondolkodni.
Először azt kell felmérni, mi használható fel a meglévő infrastruktúrából.
Lehet, hogy már van:
jó minőségű klíma,
motoros redőny,
kapunyitó,
kamerarendszer,
riasztó,
modern kazán vagy hőszivattyú.
Ezeket nem feltétlenül kell lecserélni.
Itt különösen előnyös lehet egy olyan integrációs rendszer, amely több gyártó és több kommunikációs technológia eszközeit képes közös rendszerbe szervezni.
Az OOTT például Wi-Fi, Zigbee, Z-Wave és más technológiákat használó eszközök mellett különböző meglévő klíma-, fűtési, árnyékoló-, kapu-, kamera- és multimédiás rendszerek integrációját is kínálja.
Egy régebbi családi háznál ez sok esetben praktikusabb megközelítés lehet, mint minden meglévő eszközt ugyanarra a gyártóra lecserélni.
A jó okosotthon észrevétlenül működik
Egy családi háznál könnyű beleesni abba a hibába, hogy az automatizálási projekt az eszközök számáról szól.
Hány okoskapcsoló legyen?
Hány érzékelő?
Hány alkalmazás?
Hány hangvezérelhető készülék?
Pedig hosszú távon más mérce fontos.
Reggel megfelelő-e a hőmérséklet?
Nem hűtünk-e nyitott ablak mellett?
Automatikusan reagál-e a ház a túl erős napsütésre?
Biztosan lekapcsoltuk-e a felesleges világítást távozáskor?
Értesülünk-e időben egy vízszivárgásról?
Kell-e minden nap ugyanazokat a rutinműveleteket kézzel végrehajtani?
Egy jól megtervezett rendszer ezekre ad választ.
Nem attól válik okossá a családi ház, hogy minden eszköz csatlakozik az internethez, hanem attól, hogy az épület különböző rendszerei képesek egymással együttműködni, és a megfelelő pillanatban emberi beavatkozás nélkül is a megfelelő dolgot teszik.
