A térdkalács elcsúszása az egyik leggyakrabban diagnosztizált ortopédiai probléma kutyáknál. A patella ficam kutyánál már fiatal korban megjelenhet, és kezelés nélkül tartós fájdalomhoz, ízületi kopáshoz vezethet. Hogyan ismerhető fel a probléma, milyen súlyossági fokozatai vannak, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre? Tarts velünk, találjunk együtt válaszokat ezekre a kérdésekre!
A praxisban hétről hétre találkozunk olyan kutyákkal, amelyek hátulsó lábukat időnként felhúzzák séta közben, majd néhány lépés után mintha mi sem történt volna, tovább sétálnak. A gazdik ilyenkor jellemzően legyintenek: “á, ez semmiség, elmúlik magától”. Pedig a háttérben gyakran patella ficam áll, vagyis a térdkalács kisiklik a helyéről. Minél tovább marad ez észrevétlen, annál nagyobb terhet ró az ízületre, és annál gyorsabban alakulhat ki másodlagos betegség, például porckopás.
Mi az a patella ficam, és miért fordul elő kutyáknál?
A patella (térdkalács) egy apró csont, amely a térdízület elülső felszínén, egy csontos vályúban csúszik fel-le a láb mozgása során. Patella ficam kutyánál azt jelenti, hogy ez a csont kilép a vályúból, jellemzően befelé (mediálisan), ritkábban kifelé (laterálisan). A jelenség oka legtöbbször veleszületett anatómiai eltérés: túl sekély a combcsont vályúja, vagy a lábtengelyek állása nem megfelelő. Kisebb testű fajtáknál, például yorkshire terriernél, törpe uszkárnál, chihuahuánál vagy maltinál kifejezetten gyakori, de nagytestű kutyáknál sem kizárt.
A hajlam öröklődik. Ha egy kutyánál az veleszületett probléma, akkor a ficam már kölyökkorban megjelenhet, és az idő előrehaladtával súlyosbodhat. Traumás eredetű patella ficam kutyánál ritkább, de baleset vagy komolyabb ugrás után is előfordulhat.
A négy fokozat: honnan tudható, mennyire súlyos?
Az állatorvosok a patella ficamot négy fokozatba sorolják.
- Az első fokozatban a térdkalács manuálisan kimozdítható, de spontán visszacsúszik a helyére. A kutya általában nem sántít, vagy csak ritkán, átmenetileg.
- A második fokozatban a térdkalács időnként magától is kificamodik, és bár visszahelyezhető, a tünetek ismétlődnek.
- A harmadik fokozatban a patella tartósan elmozdult helyzetben van, kézzel visszahelyezhető ugyan, de azonnal újra kicsúszik.
- A negyedik fokozat a legsúlyosabb: a térdkalács rögzülten ficamodott állapotban van, visszahelyezni sem lehet. Ilyenkor az ízület körüli szövetek és csontstruktúrák is deformálódnak.
Az első és második fokozat közötti átmenet gyakran lassú, évekig tartó folyamat. Éppen ezért a rendszeres állatorvosi vizsgálat nagy jelentőséggel bír, hiszen a gazdi a mindennapi mozgás során nem mindig veszi észre a finom változásokat.
Milyen tünetekre figyeljen a gazdi?
A patella ficam kutyánál ritkán okoz drámai, feltűnő sántaságot az elején. A legjellemzőbb jel az a bizonyos “ugráló” mozgásminta: a kutya séta közben hirtelen felhúzza az egyik hátsó lábát, pár lépést három lábon tesz meg, majd továbbmegy, mintha semmi sem történt volna. Ez a pillanat az, amikor a térdkalács kimozdul, majd visszaugrik.
Előrehaladottabb stádiumban megjelenik a tartós sántítás, az érintett láb kímélése, a nehézkes felállás és az izomvesztés a combterületen. Egyes kutyák kevésbé szívesen ugranak fel a kanapéra, vagy vonakodnak lépcsőzni. Mivel a fájdalom lassan épül fel, a kutyák meglepően jól kompenzálnak, és a gazdik sokszor csak az öregedésnek tulajdonítják a változásokat.
Hogyan történik a diagnózis?
Az állatorvos fizikális vizsgálattal, a térdízület tapintásával és a láb mozgatásával állapítja meg a ficam meglétét és fokozatát. Ez a vizsgálat gyors, nem jár fájdalommal, és nem igényel altatást.
Kiegészítésként röntgenfelvétel készülhet, amely az ízületi kopás mértékéről, csontdeformitásokról ad képet. Súlyosabb vagy összetett esetekben CT-vizsgálat segíthet a műtéti tervezésben.
Kezelés: mikor elég a konzervatív terápia, és mikor kell műtét?
Első és enyhe második fokozatú patella ficam esetén a konzervatív kezelés gyakran elegendő. Ennek része a testsúlykontroll, a célzott mozgásterápia az izomzat erősítésére, valamint az ízülettámogató készítmények alkalmazása.
A porcvédő hatóanyagok, mint a glükozamin-szulfát, kondroitin-szulfát, hialuronsav és MSM tapasztalatok alapján hozzájárulhatnak a porcfelszín védelméhez. A gyulladáscsökkentő hatású növényi kivonatok, például az ördögkarom (Harpagophytum procumbens), az indiai tömjénfa (Boswellia serrata) és a bromelain (ananász enzim) szintén hasznos kiegészítést jelentenek. Az omega-3 zsírsavak és antioxidánsok (A-, E-, C-vitamin) a gyulladásos folyamatok mérséklésében játszanak szerepet.
Súlyosabb, harmadik és negyedik fokozatú ficamnál, illetve ha a második fokozatú ficam tüneteket okoz és romlik, műtéti beavatkozás javasolt. A sebész a csontos vályút mélyíti, a térdkalács rögzítő szöveteit korrigálja, szükség esetén a lábtengelyt is igazítja. A műtéti eredmények általában kedvezőek, különösen ha a beavatkozás időben megtörténik, mielőtt még az ízületi kopás visszafordíthatatlanná válik.
A posztoperatív időszak és a hosszú távú gondoskodás
Műtét után a rehabilitáció heteket vesz igénybe. A kontrollált séták, a fokozatos terhelés és a fizikoterápia segíti a gyógyulást. Ízülettámogató készítmények a műtét utáni időszakban is alkalmazhatók, mivel a porckopás kockázata a korrigált ízületben is fennmarad.
Patella ficam esetén a hosszú távú ízületvédelem kiemelten fontos, függetlenül attól, hogy konzervatív vagy sebészi kezelés történt. Egy komplex összetételű, koncentrált ízülettámogató készítmény, amely porcvédő és gyulladásgátló hatóanyagokat egyaránt tartalmaz, érdemben javíthatja az életminőséget. Ilyen például a Synomax szirup, ami 13 aktív összetevőt tartalmazó, folyékony formulájú készítmény, amely egyszerűen adagolható és a gazdik visszajelzései alapján hatása már néhány hét elteltével látható.
Ha a kutyánál bármilyen mozgásbeli változást tapasztalunk, ne várjunk hónapokat. Korai állatorvosi vizsgálat és az időben megkezdett ízületvédelem — ezeken múlhat, hogy a kutya fájdalommentesen éli-e le az életét, vagy éveken át csendben szenved.
